2009. december 31., csütörtök

A reggel fényei

Reggel korán keltünk, hogy elkerüljük a petárdásokat, mert ma már nem lesz nyugodalmunk. Lementünk a tóhoz, mert gazdi szerint én kerülöm a régi helyeket és a régi haverokat. Nem tudom minek erőlteti, ha látja, hogy nem akarok arra menni?
Azért nagyon szép volt, halovány ködlepel vonta be a tájat. Fel is teszek ide pár képet, ha jobban megnézed őket, az egyiken engem is megtalálhatsz. Miután felengedett a jég, a vadkacsák is visszatértek a tóra, de sajna nem tudtam megkergetni őket, mert a vizen úszkáltak. Egy hattyút is láttunk, ami nagy szó, mivel pár éve az egyik szülőmadár kivételével egy egész hattyúcsalád kipusztult a tavon és azóta csak nagy ritkán látni rajta ilyen nagy fehér madarat.

2009. december 30., szerda

Boldog Új Esztendőt Kívánok Magunknak!

Még nem volt szilveszter, amit nem az ágy alatt kucorogva töltöttem volna. Manka pedig még a látványát sem bírja és egész estére a fürdőkád alá költözik. Mi mégis szerencsések vagyunk, mert a falak megvédenek tőle, hogy egy meggondolatlanul eldobott petárda vagy tüzijáték darabka az egészségünket veszélyeztetné. Kérek Mindenkit, hogy gondoljon másokra is. Mi is szeretünk bulizni, szeretjük a mókát, de csak ha nem mások kárára válik.
Kérlek Benneteket, ha a buli után hazafelé vezettek, legyetek óvatosak. Nagyon sok petárdázással megriasztott kutya és macska végzi autók kerekei között. Szerencsére idén enyhe idő lesz, így talán több esélyük lesz hazatalálni, ha végre megnyugszanak.
A gazdi szerint a gazdasági válság lehet az oka, hogy még ma is nyugodtan tudtunk sétálni. Köszönöm annak, aki nem gyújt rá és B.Ú.É.K!

Karácsony, meg amit akartok...

Ahogy ígértem, most a karácsony következik. A fogadott nagyimnál töltöttük az ünnepeket. Ilyenkor kicsit mellőzve érzem magam, mert mindenki a kis másfél éves Kittike körül forog. Nem tudom mit tud, amit én nem, de a gazdim is folyton vele játszik. Én ilyenkor leginkább duzzogok és a gazdit nyaggatom. Kitti még kicsi, hogy velem játszon, pedig nagyon szeretne, csak még nem tudja hogyan lehet.
Némi vigaszt jelentett, hogy én is kaptam ajándékokat:

Trixie Xmas Longies plüssjáték 34 cm, 1 140 HUF (allati.com)KONG Biscuit Ball Small, 2 580 HUF (allati.com)
I-ROBOT Roomba 563 PET robotporszívó, 119 990 HUF (
Pixmania)

Hát igen, ez utóbbit a macskával együtt kaptuk. Őkelme nyugodtan napozgat a kedvenc dobozán, míg én bent a frászt kapom, valahányszor elindul ez a ketyere. Pedig nem is miattam kellett megvenni, Manka vedli folyamatosan a szőrét. Ez az én kéretlen ajándékom. A gazdi azt mondja, majd hozzá szokom, addig is csak rövid időre kapcsolja be, de én láttam, hogy megpróbálta bekebelezni a jól elrejtett csont-készletemet. Így biztos nem leszünk jóban!

2009. december 29., kedd

Havapeke vagyok! Hava.. mi?

Sziasztok! Én egy valódi Havapeke vagyok. Ne keressétek a kutyahatározóban, mert Európában nem ismernek. Egy amerikai divatnak köszönhető, hogy saját nevet kapott a fajtám: Havapeke = Bichon havanese + Pekingi palotapincsi. Arrafelé az a divat, hogy fajtatiszta kutyákat kevernek addig, amíg önálló, saját egyedi jellemzőkkel rendelkező fajtát nem tenyésztenek ki belőlük. (Nem akkora hülyeség, mint amilyennek hangzik. Pláne, hogy én is így születtem.) Ilyen voltam kicsinek:

Érthető, hogy a gazdim egészen belém szeretett, pedig eredetileg egy oroszlánfejű kosorrú törpenyulat szerett volna, de azt nem talált a gödöllői állatvásárban. Azóta már én is szeretnék egy ilyen kis kosorrút, de csak egy macskát kaptam. Valójában azt is én találtam, de erről majd máskor.
Persze már nem így nézek ki. Jövőre töltöm a negyediket és pár kilót is felszedtem időközben. De mivel ez a blog most és itt születik, ezért itt most ez a kép fog szerepelni.
Legközelebb elújságolom, hogyan töltöttem a karácsonyt és mivel keserítette meg mindennapjaimat egy kéretlen karácsonyi ajándék.

PitaPata Dog tickers